A DING�

Ausztr�lia ismeretlen „vadkuty�ja”

�sõ d�lut�n volt. A novemberi napsug�r  kellemesen melengetett, a Mount Coriducy tiszt�sa ezer �rdekess�ggel szolg�lt. Tarka, idehaza d�szpintyk�nt �rus�tott madarak rebbentek fel, m�sutt val�sz�nûtlen sz�nû pillang�k pihentek a fûsz�lakon. A s�ta komoly fot�zs�km�nyt eredm�nyezett, v�gre n�h�ny ritka faj is lencsev�gre ker�lt. �ppen abba a fakalyib�ba igyekeztem, amely n�h�ny napig otthonomul szolg�lt, amikor meghallottam „a hangot”: elõbb kis ny�sz�t�st, majd k�sõbb vony�t�st – a ding�k dal�t. Megig�zve hallgattam a vadon k�rus�t... Kev�s megrend�tõbb hang van a ding�k hangj�n�l, tal�n csak a farkas�v�lt�s veheti fel vele a versenyt.

Azt ma m�r minden kisiskol�s tudja, hogy a ding� Ausztr�lia vadon�lõ kutyaf�l�je, amely persze nem õshonos, mert ugyeb�r nem ersz�nyes, hanem m�hlep�nyes. Az is k�ztudom�s�, hogy az emberek nem szeretik, mivel hamar elszaporodik �s komoly k�rokat okozhat az orsz�g egyik legf�ltettebb kincs�ben, a juh�llom�nyban. Azt azonban senki sem tudja pontosan, hogy honnan sz�rmazik, kik �s mi�rt hozt�k be a kontinensre – m�r ha egy�ltal�n  �gy ker�lt oda.

Eredete az idõk hom�ly�ba v�sz

Ma az a felt�telez�s tartja mag�t, hogy a fajta k�zvetlen õse az indiai farkas (Canis lupus pallipes), �s mintegy hatezer �ve h�zias�tott�k. Ekkor kezdett elterjedni �zsia d�li r�sz�n, majd ez az „õsding�” ker�lt el Indon�zi�ba, Borne�ra, a F�l�p-szigetekre, �j-Guine�ba, k�sõbb, mintegy 3500-4000 esztendeje pedig Ausztr�li�ba. Ott azt�n olyan eszm�nyi �lõhelyet tal�lt, hogy menten el is vadult.

Ez a k�zepes m�retû kutyaf�le (44–63 cm magas, s�lya 9,6–24 kg) ma szinte eg�sz Ausztr�li�ban otthon van. A sivatagokban �pp�gy elõfordul, mint a hegys�gek v�gel�thatatlan eukaliptuszerdeiben, de szavann�s ter�leteken, s a gazdag f�vû farmokon, legelõk�n is. Nagy k�rt�tele miatt persze m�ig tûzzel-vassal, irtj�k, �m l�tsz�m�t apasztani nemigen tudj�k. Ez�rt sz�zadunk elsõ fel�ben �tl�tt fel a gondolat, hogy a bõvebb ding�l�tsz�m� �szaki ter�leteket el kellene rekeszteni a kisebb popul�ci�kkal rendelkezõ d�liektõl. V�g�l is fel�p�lt a kelet-nyugati ir�ny� ker�t�s, mely hosszabb, mint a K�nai Nagy Fal! Term�szetesen a ker�t�sen sz�mtalan kapu engedi �t forgalmat. A „ding�ker�t�s” ma is igen j� �llapotban van, karbantart�s�ra l�that�an igen sok p�nzt �s energi�t  ford�tanak.

A ding� ma Ausztr�lia legnagyobb testû vadon �lõ ragadoz�ja, amely sajnos sokat tett az�rt, hogy a helyi fauna imitt-amott erõsen megritkuljon. A falka �sszehangoltan vad�szik, gyakran m�g az �ri�skenguru sincs biztons�gban tõl�k. �ldozatukat ak�r a v�zbe is k�vetik. A h�zi�llatok k�z�l k�l�n�sen a juhok k�z�tt visznek v�ghez �ri�si puszt�t�st, viszont szerencs�re megtizedelik az elvadult h�zikecsk�ket �s egy�b faunaidegen pat�sokat is. Elmondhatjuk, hogy �trendj�k igen v�ltozatos, a rovarokt�l a bivalyig gyakorlatilag mindent megt�madnak. A h�zikuty�hoz hasonl�an a szuka 63 napig vemhes, az alomsz�m egy �s t�z k�z�tti, �ltal�ban �t.

Ausztr�lia cs�csragadoz�ja

A falka territ�rium�nak m�rete elsõsorban a ter�let ember �ltali h�borgatotts�g�t�l illetve a zs�km�ny�llatok sz�m�t�l f�gg. Kelet-Ausztr�lia erdõs ter�letein mind�ssze 10–11 n�gyzetkilom�ter, m�g az �szaki tr�pusi ter�leteken 39 n�gyzetkilom�ter a „mag�nter�let” �tlagos m�rete. A legt�bb fiatal azon a ter�leten marad, ahol megsz�letett, �m egyes p�ld�nyok – p�ld�ul fiatal h�mek – hossz� v�ndor�tra k�nyszer�lnek. Volt olyan egyed, amely t�z h�nap alatt 250 kilom�tert tett meg.

Az ausztr�l ding� mellett l�tezik m�g egy ding�fajta, az õserdei vagy Hallstr�m-ding�. Ez az �j-Guine�ban �lõ kutyaf�le kisebb ausztr�l rokon�n�l. Jellegzetess�ge, hogy a jobb�ra hallgatag ding�val szemben meglehetõsen zajos. Ezt a fajt�t csak az �tvenes �vekben �rta le hivatalosan a zool�giai tudom�ny, annak ellen�re, hogy 1923-ban m�r tudtak r�la, sõt, B�r� Lajos a sz�zadfordul� k�rny�k�n megjelent k�nyv�ben szint�n megeml�kezett a „v�jjog� kuty�r�l”. Az õserdei ding�t a vil�gon elsõk k�z�tt mutatta be a Veszpr�mi �llatkert. Ma nem l�that� egyetlen hazai �llatkertben sem, s az ausztr�l ding�t is csak a most meg�jul� P�csi �llatkertben l�thatja a k�z�ns�g.