A ding
Kinga 2006.06.24. 20:29
EZT EL KELL OLVASNI MERT NAON FONTOS HA EGYSZER SZEMBL SZEMBE LESZEL VELE NE OKOLJ ENGEM S MONDTA HOGY OLVASD EL!!!!
A DING
Ausztrlia ismeretlen „vadkutyja”
sõ dlutn volt. A novemberi napsugr kellemesen melengetett, a Mount Coriducy tisztsa ezer rdekessggel szolglt. Tarka, idehaza dszpintyknt rustott madarak rebbentek fel, msutt valsznûtlen sznû pillangk pihentek a fûszlakon. A sta komoly fotzskmnyt eredmnyezett, vgre nhny ritka faj is lencsevgre kerlt. ppen abba a fakalyibba igyekeztem, amely nhny napig otthonomul szolglt, amikor meghallottam „a hangot”: elõbb kis nysztst, majd ksõbb vonytst – a dingk dalt. Megigzve hallgattam a vadon krust... Kevs megrendtõbb hang van a dingk hangjnl, taln csak a farkasvlts veheti fel vele a versenyt.
Azt ma mr minden kisiskols tudja, hogy a ding Ausztrlia vadonlõ kutyaflje, amely persze nem õshonos, mert ugyebr nem ersznyes, hanem mhlepnyes. Az is kztudoms, hogy az emberek nem szeretik, mivel hamar elszaporodik s komoly krokat okozhat az orszg egyik legfltettebb kincsben, a juhllomnyban. Azt azonban senki sem tudja pontosan, hogy honnan szrmazik, kik s mirt hoztk be a kontinensre – mr ha egyltaln gy kerlt oda.
Eredete az idõk homlyba vsz
Ma az a felttelezs tartja magt, hogy a fajta kzvetlen õse az indiai farkas (Canis lupus pallipes), s mintegy hatezer ve hziastottk. Ekkor kezdett elterjedni zsia dli rszn, majd ez az „õsding” kerlt el Indonziba, Bornera, a Flp-szigetekre, j-Guineba, ksõbb, mintegy 3500-4000 esztendeje pedig Ausztrliba. Ott aztn olyan eszmnyi lõhelyet tallt, hogy menten el is vadult.
Ez a kzepes mretû kutyafle (44–63 cm magas, slya 9,6–24 kg) ma szinte egsz Ausztrliban otthon van. A sivatagokban ppgy elõfordul, mint a hegysgek vgelthatatlan eukaliptuszerdeiben, de szavanns terleteken, s a gazdag fvû farmokon, legelõkn is. Nagy krttele miatt persze mig tûzzel-vassal, irtjk, m ltszmt apasztani nemigen tudjk. Ezrt szzadunk elsõ felben tltt fel a gondolat, hogy a bõvebb dingltszm szaki terleteket el kellene rekeszteni a kisebb populcikkal rendelkezõ dliektõl. Vgl is felplt a kelet-nyugati irny kerts, mely hosszabb, mint a Knai Nagy Fal! Termszetesen a kertsen szmtalan kapu engedi t forgalmat. A „dingkerts” ma is igen j llapotban van, karbantartsra lthatan igen sok pnzt s energit fordtanak.
A ding ma Ausztrlia legnagyobb testû vadon lõ ragadozja, amely sajnos sokat tett azrt, hogy a helyi fauna imitt-amott erõsen megritkuljon. A falka sszehangoltan vadszik, gyakran mg az riskenguru sincs biztonsgban tõlk. ldozatukat akr a vzbe is kvetik. A hzillatok kzl klnsen a juhok kztt visznek vghez risi puszttst, viszont szerencsre megtizedelik az elvadult hzikecskket s egyb faunaidegen patsokat is. Elmondhatjuk, hogy trendjk igen vltozatos, a rovaroktl a bivalyig gyakorlatilag mindent megtmadnak. A hzikutyhoz hasonlan a szuka 63 napig vemhes, az alomszm egy s tz kztti, ltalban t.
Ausztrlia cscsragadozja
A falka territriumnak mrete elsõsorban a terlet ember ltali hborgatottsgtl illetve a zskmnyllatok szmtl fgg. Kelet-Ausztrlia erdõs terletein mindssze 10–11 ngyzetkilomter, mg az szaki trpusi terleteken 39 ngyzetkilomter a „magnterlet” tlagos mrete. A legtbb fiatal azon a terleten marad, ahol megszletett, m egyes pldnyok – pldul fiatal hmek – hossz vndortra knyszerlnek. Volt olyan egyed, amely tz hnap alatt 250 kilomtert tett meg.
Az ausztrl ding mellett ltezik mg egy dingfajta, az õserdei vagy Hallstrm-ding. Ez az j-Guineban lõ kutyafle kisebb ausztrl rokonnl. Jellegzetessge, hogy a jobbra hallgatag dingval szemben meglehetõsen zajos. Ezt a fajtt csak az tvenes vekben rta le hivatalosan a zoolgiai tudomny, annak ellenre, hogy 1923-ban mr tudtak rla, sõt, Br Lajos a szzadfordul krnykn megjelent knyvben szintn megemlkezett a „vjjog kutyrl”. Az õserdei dingt a vilgon elsõk kztt mutatta be a Veszprmi llatkert. Ma nem lthat egyetlen hazai llatkertben sem, s az ausztrl dingt is csak a most megjul Pcsi llatkertben lthatja a kznsg.
|